Az UGR index

Az UGR (Unified Glare Rating) az az index, amellyel a világítási rendszer által okozott kellemetlen vakító káprázás érzet kifejezhető. Habár a káprázás érzete nem csak a világítótestöl függ, de annak elhelyezésétől a látómezőben, a szoba méreteitől, a visszaverődéstől és a megfigyelő helyétől, mégis egy szabványrendszerbe próbálják beszorítani azt ami kizárólag a lámpatest fényleadási tulajdonságainak összegzett értéke. Az UGR értéktartománya 10 és 30 között van. A nagy érték jelentős káprázást jelez, míg az alacsony érték azt jelzi, hogy a diszkomfort okozta csillogás alacsony. Egy európai a beltéri világítási rendszerekre vonatkozó szabvány (EN 12494) több különböző tevékenységre megad egy-egy ajánlott UGR értéket.

Az UGR értéket ha egyszerűen akarnánk elmagyarázni akkor nagyjából azt mondhatnánk, hogy a fény sok paraméterének eredője ez az index, de a legfontosabb talán mégis a fénysűrűség. Amikor erős napsütésben a szabadban vagyunk a nap egyetlen pontból világit hatalmas fényerővel, ha belenézünk erős káprázást okoz, de nem csak közvetlenül a napba nézve érezhetjük ezt a káprázást, hanem a különböző felületekről visszaverődő fény is ugyanezt az érzetet adja.

Ugyanezt a káprázást érezhetjük akár akkor is ha a kinti erős fény minden korlátozás nélkül sugárzik be egy irodába. Ennek elkerülése érdekében az emberek már nagyon régóta használnak különféle eszközöket mint például a fehér szalagfüggöny. Tehát ezek funkcionális szerepe nem csak a külvilág kizárása és a fény bejutásának korlátozása hanem a fény minél homogénebb elosztása is.

Világítótesteink előtt ritkán használunk a fény elosztását elősegítő függönyöket és ha most valaki azon gondolkodik, hogy látott-e egyáltalán már ilyen furcsa megoldást, amikor a fényforrás elé egy függönyszerű fényelosztó réteget helyeztek, akkor hadd juttassam eszébe azokat az állólámpákat amelyek szövetburái pont ezt a célt szolgálták és szolgálják a mai napig.

Tehát ha megtörjük ezt a fényt például egy az ablakra szerelt fehér színű függönnyel vagy egy az állólámpára helyezett burával akkor ezzel javítjuk a fényforrás UGR értékét. De ugyanezt a káprázást hivatott csökkenteni minden opál lámpabura is.

A technológia fejlődéssel az egyre újabb és újabb anyagok használatával a mérnökök sok kísérlet útján rájöttek, hogy a sima opálbura nem a leghatékonyabb eszköz a fény homogénizálásában. Az opálburák részben csökkentik a rajtuk áthaladó fény mennyiségét és a fény elosztásában sem jeleskednek túl jól, ezért a kutatás végeredménye egy olyan fényelosztó réteg ami csak nagyon kis mértékben korlátozza a fény áthaladását és a hagyományos fehér szűrőnél jobban szétszórja azt. Ez az eszköz pedig nem más mint egy prizmás előtét.

Ha most olyan lámpatestet szeretnénk vásárolni aminek alacsony UGR értéke van, tehát a káprázási indexe alacsony és ezáltal magas komfortérzetet ad akkor valószínűleg valamilyen prizmás előtéttel szerelt LED panelt fogunk választani.

Tehát a magas UGR index akkor jön létre ha egy kisméretű fényforrásból nagyon erős fény áramlik, ilyen a nap- vagy egy reflektor fénye. Alacsony UGR index pedig akkor ha minél nagyobb felületről érkezik ugyanaz a fény. Ha egy zárt helyiségben például szobában, a teljes mennyezet méretével megegyező vagy azzal közel azonos nagyságú LED panelt szerelnénk és az abból kiáramló fényáram csupán egy hagyományos csillár vagy mennyezeti lámpatest 2000-3000 lumen közeli fényáramát adná akkor az eredő UGR érték is alacsony lenne. Ilyeneket láthatunk csarnokokban bevásárló központokban, több-, egyenként akár 3-5 négyzetméteres LED panelt.

Ezek a hatalmas, sokszor több négyzetméteres panelek, méretükből adódóan igen drágák és a felszerelésük is nehézkes, ezért hogy megtarthassuk a hagyományos szabvány méreteket az új alacson UGR értékű paneleket prizmás fényhomogenizáló diffuzerekkel gyártják.

Tehát ha egy szobát vagy teret viszonylag kevés pontból próbálunk bevilágítani akkor a káprázás sokkal nagyobb lesz mintha hatalmas fényforrásokból érkezne ugyanolyan mennyiségű fényáram. Ezért egy erős COB LED fénye sokall kellemetlenebb káprázást okozhat mint egy LED panelé. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy akkor ennek tudatában minden spotlámpánkat és reflektorunkat ki kellene dobni, mert káprázást okoz. Az irányított fényforrásoknak is megvan a maguk felhasználási területe és azt se feledjük, hogy az UGR index beltérben használatos fényforrásokra vonatkozik, tehát reflektoroknál nem alkalmazandó.

Tehát belterekben, szobákban ipari csarnokokban kellemetlen káprázást az egységes (UGR) alapján kell értékelni. Az UGR-értéket a GB50034-2004 számú standard írja le részletesen és a kiszámítása az ott megadott bonyolult képlet alapján történik. A standard, hét pontot emel ki a teljes skálából, ezek a következők:

28 - majdnem elviselhetetlen káprázási érték
25 - kellemetlen káprázás
22 - komfort közeli érték
19 - komfort és diszkomfort közötti határ
16 - közel elfogadható káprázás
13 - alig érezhető káprázás
10 - nincs káprázás