A tipli vagy más néven dübel egy műanyagból vagy fémből készült általában henger formájú eszköz, amely lehetővé teszi csavar rögzítését porózus vagy törékeny anyagban (például tégla vagy beton). Az a szerepe, hogy a csavart a lehető legszorosabban rögzítse, hogy az meg tudja tartani a hozzá rögzített tárgy súlyát.
Mi a különbség a tipli és a dübel között? A válasz az hogy egyáltalán nincs közöttük különbség, a dübel a tipli német megnevezése.
Egyes lakberendezési tárgyak vásárlása esetén, a csomag, a terméken kívül tartalmazhat különféle rögzítőelemeket, például fali vagy mennyezeti lámpa esetén is általában a csomagolásban a gyártó elhelyez egy vagy több tiplit a hozzá tartozó csavarral vagy csavarokkal. Ezek a tiplik, habár gondosan becsomagolták őket, sok esetben mégsem kerülnek felhasználásra, mert általában típusukból és méretükből adódóan csak nagy-szilárdságú beton felülethez alkalmazhatóak.
A modern lakások viszonylag kevés nagy-szilárdságú beton elemet tartalmaznak. Habár a szerkezeti oszlopok, a födémek lehetnek ilyen nagy-szilárdságú betonból, de azokat általában valamilyen puhább szerkezetű anyag borítja, mint például a különböző lágy szerkezetű szigetelőanyagok, vastag hőszigetelő vakolat, gipszkarton.
A fal típusa és összetétele döntően befolyásolja a tipli megválasztását, de van megoldás minden építőanyaghoz. Mielőtt lyukakat kezdenénk fúrni a csomagolásban található tipliknek, ellenőrizni kell a felületet vagyis annak anyagát. Természetesen ha nem tudjuk pontosan, mi rejtőzik a vakolat, a festék vagy a tapéta mögött, akkor egy próbafúrás segíthet annak meghatározásában, ami alapján kiválaszthatjuk a megfelelő tiplit. A fúrás során keletkező por és a fúrás nehézsége segíthet meghatározni az anyagot, amelyből a fal vagy mennyezet készült.
Lássuk a különböző tipliket, hogy melyik milyen anyaghoz lett kifejlesztve.
Általános tiplik, különböző hosszúsággal és vastagsággal.
Az általános műanyag tiplik (feszítő tiplik) tömör szerkezetű anyagokban használhatóak, ilyenek a beton, a tömör tégla. Habár a fa egy olyan anyag mely általában nem igényel tipli használatot, mégis egyes esetekben, példásul ajtók zsanérjainál többszöri le, illetve felszerelés után a csavarfuratok kitágulhatnak amelyek tiplizéssel javíthatóak. Az általános tiplik egyes esetekben üreges téglákhoz is használhatóak, de ezek nem mindig nyújtanak megfelelő rögzítést.
Az általános tiplikhez minden esetben olyan furatot kell készíteni amelyben a tipli enyhén szorul, tehát a tipli furatba helyezését lehetőleg ne tudjuk kézzel elvégezni. A megfelelő méretű furatba a tiplit kalapáccsal enyhe ütéssel tudjuk csak behelyezni.
A táguló vagy feszítő tiplik ideálisak minden szilárd építőanyagban történő használatra, mint a fentebb említett beton és a tömör tégla.
Sok esetben az általános tiplik nem nyújtanak megfelelő rögzítést üreges szerkezetű anyagok esetén. Az üreges szerkezetű anyagok leggyakrabban az üreges téglák (ezeket esetenként lyukacsos tégláknak is nevezik), amelyek üregei miatt nem feszülnek meg megfelelően a tömör anyagokhoz gyártott tiplik ezért ilyen szerkezetű falaknál, úgynevezett felhúzódó tipliket kell használni a megfelelő rögzítés érdekében.
Felhúzódó (univerzális) tiplik üreges szerkezetű anyagokhoz
Az univerzális tiplik egyaránt alkalmasak tömör szerkezetű építőanyagokhoz, valamint üreges téglából készült falakban történő használatra. Ezek a tiplik, vagy ha úgy teszik dübelek betonban és tömör téglában megszorulnak, az általános tiplikhez hasonlóan, míg üreges téglákban részben felhúzódnak és részben kitöltik az üreget vagy egy ellentartó tömör felületet képeznek, hasonlóan mintha egy csavaranya lenne a csavar túloldalán. Egy gyártói leírás így fogalmaz: „Az univerzális tiplik üreges tégla és más fallemezek esetén csomózással hatnak. A rögzítés lehetővé tétele érdekében a tipli végén egy csavaranya szerű kiképzés található.”
Ezek az univerzális vagy felhúzódó tiplik megfelelő odafigyeléssel alkalmazhatóak akár gipszkartonban is, de használatuk nehézkes, mivel a tiplik oldalán található rovátkák kicsik ezért könnyen megfordulhatnak a fallemezekben.
A gipszkarton és egyéb laza szerkezetű anyagok az általános tipliktől különböző kialakítású tiplik használatát igénylik. Az egyik legrégebbi gyors munkavégzést lehetővé tevő tipli változat a fém beüthető feszítőtipli.
Beütős feszítő tipli panelekhez
Ezek a feszíthető tiplik, bár használhatóak a gipszkarton panelekhez, de könnyen meglazulnak ezért manapság már kevés helyen kerülnek alkalmazásra.
A gipszkartonhoz kifejlesztett szárnyas tipli az egyik legnagyobb rögzítőszilárdságot biztosító műanyag dübel.
Gipszkartonhoz kifejlesztett szárnyas tipli
A képen látható két különböző kialakítású műanyag szárnyas tipli melyek rögzítési tulajdonsága azonos. A szárnyas tiplikből, mint szinte minden tipli típusból rengeteg változat létezik, amelyekről fontos tudni, hogy a legkönnyebben azok rögzíthetők amelyek oldalrovátkái nagyok, ezek a rovátkák felelnek ugyanis a csavarozás ideje alatt kifejett erő ellentartásában. A nagyobb rovátkával rendelkező tiplik a csavarozás folyamata alatt kisebb eséllyel fordulnak el. Fontos tudni, hogy abban az esetben ha egy tipli a gipszkartonban elfordul akkor ott általában nem a tipli hibásodik meg hanem a gipszkartonban kialakított furat megsérül kibővül és ott ez a típusú tipli már nem használható.
Egyes gyártók szárnyas tipliinek nyakrésze, ami a gipszkartonban a rögzítésért felel, nem tartórovátkákkal ellátott hengeres felület, hanem három vagy négy oldalú hasáb formájú.
A szárnyas tiplikhez a gyártó általában megadja a furat pontos méretét, amelyet szigorúan be kell tartani. Abban az esetben ha az eredeti csomagolás már nem áll rendelkezésünkre, vagy a gyártói adat nem látható már a doboz szennyeződése miatt, ajánlott egy gipszkarton lapon próba fúrásokat végezni a megfelelő furatméret megtalálásának céljából.
A furatot átmérőjét minden esetben körülbelül 1mm-el kisebbre kell készíteni, amelybe a szárnyas gipszkartontiplit óvatos kicsit feszítő mozdulatokkal kell behelyezni, hogy a legjobb tartást érjük el.
A műanyag gipszkarton tiplik közül a szárnyas tiplik nyújtják a legjobb rögzítő-, tartószilárdságot.
A fém felhúzódó szárnyas tiplik általában 8 milliméteres változatban a leggyakoribbak. Ezek a tiplik nagyon jó tartást biztosítanak, fontos azonban tudni, hogy ezeknek a tipliknek (dübeleknek) az eltávolítása a gipszkarton sérülése nélkül nem lehetséges.
Fém felhúzódótiplik, metrikus csavarokkal
Ahogy a képen is látható, ezek a tiplik többféle csavarváltozattal kerülnek forgalomba, így létezik csillagfejű-, imbus-, torx-, hat lap fejű-, kampós-, szemes csavarral gyártott változat is.
A fém felhúzódó tiplik ellenoldani vége egy beépített metrikus csavaranyát tartalmaz ezért ezek a tiplik mindig csavarral érkeznek. Mint minden panelhez gyártott tiplinél így ennél a típusnál is fontos hogy a megfelelő tiplit válasszuk ki az adott panelvastagsághoz.
Fém felhúzódótipli méretei
A képen látható ennek a tiplitípusnak néhány fontosabb jelölt mérete.
Az „A” jelölés a tipli teljes hosszát jelöli. Az „B” jelölés a tipli vastagságát jelöli. Az „C” jelölés a tipli tartó szárnyainak méretét jelöli, minél hosszabb ez a rész a tipli annál nagyobb felületen fog felfeküdni a gipszkarton (vagy más lemez) hátoldalán. Az „D” jelölés a tipli panelben elhelyezkedő részét jelöli, a megfelelő rögzülés érdekében ez közel azonos kell legyen a panel vastagságával.
Mint a többi tiplinél, itt is fontos a furatméret pontos betartása, mert kisebb furatba nem fog a tipli belemenni, kicsivel nagyobb furat esetén, bár közel megfelelő tartást tudna biztosítani, (ha be tudnánk hajtani a csavart) de ha az elfordulás rögzítésért felelős kapaszkodó fülek nem akadnak meg a panelben akkor a tipli, a csavar behajtásának ideje alatt elfordul így rögzíthetetlen.
A megfelelően behelyezett tipliből a csavar teljesen eltávolítható, a tipli a helyén marad így a tiplivel rögzített tárgy leszerelhető és ugyanazzal a tiplivel (mivel az a panelban marad) újra rögzíthető az adott tárgy.
Ez a tipli minden esetben behelyezhető az adott panelbe akkor is ha a csavar a tipliben van
Gyors-rögzítő-fogó tiplihez
Ehhez a tiplihez kifejlesztetek egy felhúzó fogót, amely csavarozás nélkül, néhány szorító mozdulat segítségével pillanatok alatt rögzíti a tiplit az adott panelben. Természetesen ez a fogó csak a tipli gyors rögzítésére alkalmas, a felszerelni kívánt tárgyat továbbra is a csavar behajtásával kell rögzíteni.
A panelekhez gyártott fém tiplik egy másik változata a szárnyas-rugós fém tipli.
Szárnyas-rugós fém tipli panelekhez
Ez a tipli típus alkalmazható bármilyen vastagságú panelhez a megfelelő hosszúságú csavarral. A furatot olyan méretűre kell elkészíteni, hogy az ellenoldani rész összezárt állapotban áttolható legyen rajta. A tipli behelyezését követően a csavart tartva enyhén vissza kell húzni a tiplit, hogy az a panel túloldalán tudjon megkapaszkodni és így tartva kell a csavart behajtani. Fontos, hogy a rögzíteni kívánt tárgyat már fel kell helyezni a csavarra a tipli falba helyezése előtt mert (ez egy vicces tipli és) ha a falba helyezés után a csavart kicsavarjuk akkor a tipli a panel túloldalán leesik. Természetes a rögzített tárgy eltávolítható, de akkor az újbóli rögzítéshez új tiplire van szükségünk.
Menetes alumínium (magnézium) tipli gipszkartonhoz
Ezek a tiplik gyors szerelést tesznek lehetővé bármilyen gipszkarton panel esetén. A tipli önbefúrós, de sok esetben ajánlott egy körülbelül 6 milliméteres furat készítése, hogy a tipli (főleg kézi) becsavarozása esetén kifejtett tolóerővel, ne szakítsuk ki a panel hátoldalát, mert azzal a vastagsága csökken így a tipli rögzülése rosszabb lehet.
Gyakori, hogy például villanyszerelők, kézi csavarozás esetén a csavarhúzóval alakítanak ki furatot a tiplinek. Fontos, hogy ebben az esetben sem szabad a csavarhúzót erősen nyomni, mert azzal ugyanúgy kiszakíthatjuk a panel hátoldalát mint magával a tiplivel. Akár csavarhúzóval akár fúróval készítjük a furatot, azt óvatosan kell kialakítani. A csavarhúzó esetén inkább oldalmozgással fúrjunk, és nem fejtünk ki nagy tolóerőt.
Menetes műanyagból készült tipli gipszkartonhoz
A menetes gipszkartonhoz kifejlesztet műanyag tiplik a fentebb bemutatott menetes alumínium tiplik olcsóbb változatai. Használatuk megegyezik az alumínium változat használatával, de itt megjegyeznénk, hogy ebből a változatból létezik a piacon olyan rossz minőségű tipli amely szinte használhatatlan.
Mi különbözteti egy jó minőségű menetes műanyag tiplit a silány változattól? Alapjában véve azok a jó tiplik amelyek kemény műanyagból készülnek. Amennyiben a tipli puha műanyagból készült, akkor a menetek, a becsavaráskor elhajlanak így nem metszenek maguknak orsómenetet a gipszkartonban hanem azt fúrószerűen kimarják, így kialakul egy vastag furat ahova ilyen típusú tipli már használható.
A szigetelő anyagokkal burkolt felületekben néha szükséges kisebb súlyú tárgyakat rögzíteni, ha van megfelelő, a szigetelő anyagokban kapaszkodó tiplink akkor nincs szükség a vastag szigetelő réteg átfúrására, hogy egy hosszú feszítőtiplivel a szigetelés mögötti falhoz rögzítsünk.
Menetes műanyag tipli szigetelő anyagokban történő rögzítéshez
Az orsómenetes szigetelő anyagokhoz kifejlesztett tiplik használhatóak például nikecellel szigetelt falakon a házszám rögzítésére. Ez a tipli típus használható nagy keménységű EPS és XPS szigetelő anyagokhoz.
Az építőanyagok között találkozhatunk különböző úgynevezett habtéglákkal. A habtégla megnevezés a gyártás folyamán felhasznált (elkészített) nyersanyagra utal. A habtéglák, pórusbetonok, sejtbetonok, gázbetonok valamilyen kötőanyag és gáz keverékéből készült habosított anyagok kötött formában.
Menetes (behajtható) tipli gázbetonhoz
A gázbetonok viszonylag laza szerkezetű de tömör anyagok, amelyekben ezek a menetes tiplik jól rögzíthetőek. A gázbetonokhoz gyártott menetes tiplik is, sok más tiplihez hasonlóan elérhetőek olcsóbb műanyag és drágább fém változatban.
Ezek a tiplik előre kialakított furatot igényelnek, amelybe a csavarokhoz hasonlóan be kell azokat hajtani. A furat vastagsága a tipli törzsével (tengelyével) azonos kell legyen.
Ez a tiplitípus a gázbetonokhoz kialakított tiplik beütős változata.
Beütős tiplik gázbetonhoz, sejtbetonhoz
A képen látható tiplik beütős gázbeton tiplik, azonban a bal oldali zöld színű tipli általában előfúrást igényel, míg a jobb oldali fém tipli a legtöbb esetben beüthető előfúrás nélkül is.
Gyors szerelésekhez kifejlesztett tipli amely saját csavarral, vagy szeggel érkezik. A tiplit a rögzíteni kívánt tárgyal együtt kell beütni az előzőleg kialakított furatba.
Beütő tipli szeggel
A gyors szerelés menete: Helyezzük a rögzíteni kívánt tárgyat a felületre, készítsük el a furatot egyszerre mindkét anyagba majd toljuk be a tiplit kézzel a furatba és üssük be a tipliben található menettel ellátott szeget.
Ez a tiplitípus nem hagyományos csavart tartalmaz, hanem egy speciális csavart amely egy átmenet a szeg és a csavar között, orsómenete egyoldalú döntésű így ütéssel gyors rögzítést eredményez, de csavarozással egyszerűen eltávolítható így a kötés bontható.
Gyakran használt tipli, gipszkarton falak profilszerkezetének felületre történő gyors rögzítésére.
Ez a tiplitípus az előző tiplihez hasonlóan gyors szerelést biztosít, azonban nem bontható kötést eredményez.
Beütő tipli betonhoz
Ez a tipli típus is előfúrást igényel, csak nagyon tömör szerkezetű anyaghoz használható. Csak az előre kialakított furatba üthető, amelyet nagyon pontosan kell kialakítani. A beütött tipli nem távolítható el, habár az ezzel rögzített tárgy lebontható a felületről a tipli fejének levágásával, ami elvégezhető vésővel vagy sarokcsiszolóval, de a rögzített tárgy mindkét esetben sérülhet.
A legerősebb bontható tiplivel történő kötés, beton felületekben, fém betontiplikkel alakítható ki. Ezek a tiplik az általános műanyag tiplikel ellentétben nem kívülről befelé haladva feszülnek szét a behajtott csavar hatására, hanem a tipli belső vége feszül szét így képezve egy erős feszítő hatást a furat belső végében.
Fém tiplik betonhoz
A fenti képen látható tiplikből az első , a második és a negyedik egy kúpos dugót tartalmaznak a végükben amelyet a behajtott (kivehető) csavar tol maga előtt, míg a képen látható harmadik tipli egy fordított kúpos végű beépített csavart tartalmaz amelyet a felületen megfeszülő csavaranya a tekerés hatására húz kifelé, így hozva létre a tipli szétfeszítését és ezáltal a furat végében a feszítő hatást.
Mint minden tiplinél így itt is nagyon fontos hogy a csavar szorítását csak a megfelelő erőhatásig végezzük, mert ha túlhúzzuk akkor a csavar törését-szakadását okozhatja, valamint a felület repedését is eredményezheti.
A különböző anyagokból készült szigetelőanyagok egységes tulajdonsága, hogy általában kis fajsúlyú anyagok, ennek köszönhetően tiplivel történő rögzítésükhöz nem szükséges nagyon erős kötés létrehozása, így azt egyszerű műanyag tiplikkel is el lehet végezni.
Hőhídmentes szigetelésanyag rögzítő tiplik, műanyag beütőszeggel
A szigeteléstartó tiplik egyik fontos tulajdonsága a hosszúság, míg másik a sapka mérete. A műanyagsapka általában lyukacsos érdes felületű, hogy a vakolóanyag számára megfelelő tapadást biztosítson. A képen látható szigeteléstartó tiplik az általános feszítőtiplik családjába sorolhatók.
A tipli vastagságától és hosszúságától, valamint a tipli típusától függően nagy odafigyeléssel kell a megfelelő furatot kialakítani. A furatnak lehetőleg a fal síkjára merőlegesnek kell lennie. A fúrást mindig a fal síkjára merőlegesen kell elkezdeni és a furat kialakítása közben nem szabad ezen az irányon változtatni, mert az a kívántnál nagyobb lyukméretet eredményez, ez különösen fontos a puha építőanyagok esetében.
A tiplik (dübelek) furatainak kialakításakor két legfontosabb szempont: fúrási mélység és lyukméret.
Néhány kivétellel a fúrási mélységnek nagyobbnak kell lennie, mint a tipli hosszúsága.
Különösen műanyag tiplik esetén van szükség extra helyre a tipli mögött, hogy a csavar megfelelően áthaladhasson a tiplin. Általában minden gyártó megadja a termékhez a helyes fúrási mélységet, amennyiben ez az adat mégsem áll rendelkezésre, akkor azt úgy kell megválasztani, hogy a tiplinél körülbelül tíz milliméterrel hosszabb legyen, de semmiképpen se legyen rövidebb a felhasználni kívánt csavarnál. Tömör, kemény szerkezetű anyagoknál a furat átmérője azonos kell legyen a tipli átmérőjével, viszont puha ritkább szerkezetű anyagoknál javasol a furatot egy milliméterrel kisebbre készíteni.
A fúróhegyet minden esetben a fúrni kívánt anyag függvényében kell megválasztani.
A tiplik furatainak kialakítása előtt ellenőrizze, hogy a kiválasztott pontot ne keresztezze elektromos kábel csővezeték, erre használhat olyan detektort amely érzékeli az elektromos kábeleket és a vízvezetékeket, valamint más szerelvényeket. A tipli behelyezése előtt tisztítsa meg a furatot. Kerámia burkolólapokkal burkolt fal esetén mindig fúrással alakítsa ki a tiplik számára a megfelelő lyukat, soha ne használjon beütőtiplit és ha lehet kerülje a fém tiplik használatát. A fúráshoz normál kőfúrók, gyémántporos fúrók alkalmasak.
Tégla vagy üreges szerkezetű anyagok esetén győződjön meg arról, hogy a tipli kitágulásakor legalább egy rétegben megfelelően rögzült. Műanyag tiplik estén, ahol nincs megadva pontos csavarátmérő mindig a maximális még becsavarható vastagságú csavart kell használni a megfelelő rögzítés érdekében.
A csavar hosszúsága legalább egy csavarátmérővel meg kell haladja a tipli hosszát, tehát a csavar egy csavarátmérővel legyen hosszabb mint a tipli. Amennyiben a rögzíteni kívánt tárgy nem egy vékony egy milliméteres lemez akkor a csavar kiválasztásakor a rögzíteni kívánt tárgy vastagságát is hozzá kell számolni a csavar hosszúságához.