Ütés és törésállóság

Mit jelöl az IK paraméter?

Az IK besorolás az angol Impact Kinetic rövidítése, egy olyan jelölés amely megadja az elektromos berendezések burkolatainak a külső mechanikai behatásokkal szembeni védettségét. Minél magasabb ez a számérték, annál nagyobb a burkolat fizikai behatásokkal szembeni védelme.

Az IK minősítés fontos tényező a LED-világítás megválasztásakor, a megfelelő besorolású fényforrásokat amelyet fel lehet szerelni olyan területre, amely durva környezetnek, vandalizmus kísérletnek vagy más hatásnak lehetnek kitéve, de valósághoz az is hozzátartozik, hogy az IK jelöléssel a cikk írásának ideje alatt még csak professzionális világítótestek csomagolásain találkozhatunk, de fontos hogy tudjuk mit is jelent ez a jelölés, mivel egy világítótest árát nagymértékben befolyásolhatja a burkolatának mechanikai védelmi szintje.

Esés és törésállóság teszt

Ha egy elektromos berendezést, legyen az akár világítótest, akár egy videokamera vagy mobiltelefon megfelelően magas IK mechanikai védelmet biztosító burkolattal gyártanak, akkor annak felhasználási területe jóval tágabb mint egy hagyományos alacsony IK besorolású vagy besorolással nem rendelkező olcsóbb terméknek a felhasználási lehetősége.

Számos gyártó alkalmaz különféle esés vagy ütésteszteket, ezeket sokszor magyar nyelven is drop-teszteknek nevezik, de amennyiben ezt nem egy meghatározott szabvány szerint értékelik, akkor két különböző gyártó hasonló vagy közel azonos terméke sem hasonlítható össze hiszen azokat különböző paraméterekkel és vizsgálati módszerekkel elellenőrizték.

A gyártók saját drop-tesztjeik nem rendelkeznek szabványos normákkal ezért pontosságuk ellenére sem adnak tiszta összehasonlítható eredményt a mechanikai behatások ellenállóságával szemben.

IK03 mechanikai védelemi szint

Az európai EN 62262 szabvány és annak nemzetközi megfelelője az IEC 62262 (2002) hivatott leírni az IK minősítést vagyis a szabványosított Impact Protection-t az elektromos berendezések burkolatainak külső mechanikai behatásokkal szembeni védettségi szintjét. Segítségével meghatározható egy zárt kamra milyen szinten képes megvédeni tartalmát a külső mechanikai hatásoktól. Az IK-kódot eredetileg a BS EN 50102 (1995) európai szabvány írta le, majd később ennek módosítása (1998) szolgált az egységes mechanikai védelem pontos meghatározására. Miután 2002-ben nemzetközi szabványként elfogadták, az európai szabványt EN 62262-re számozták.

Az IK-kód megjelenése előtt a harmadik számot időnként hozzáadták a szorosan kapcsolódó IP-kódhoz amely a por és víz elleni védelmet jelöli, így jelölték az ütésvédelem szintjét. Ennek a rendszernek a nem szabványos használata volt az egyik tényező, amely a szabvány kifejlesztéséhez vezetett, amely külön két számkóddal különbözteti meg a régi, eltérő rendszerektől.

Az IK jelölés segíti a termékek besorolását a kinetikus energiával szembeni rezisztencia alapján, míg az EN 62262 meghatározza a burkolatok felszerelésének módját a tesztek elvégzésekor, az érvényes légköri körülményeket, az ütések számát és azok egyenletes értékét, a különféle típusú kalapácsok méretét, anyagát, amelynek célja a szükséges energiaszintek előállítása.

Az IK védelmi besorolásrendszer

Az IK-t követõ számoknak konkrét jelentése van, a besorolásrendszer tizenegy pontban határozza meg a készülékek burkolatainak mechanikai sérülésekkel szembeni védettségét. A lista 0-tól 10-ig terjed, nagyobb számmal jelölve egy robusztusabb terméket, amely képes fenntartani a biztonságot nagyobb energiahatások esetén is.

IK00
Nem védett.

IK01
0,14 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 0,25 kg-os tárgy ütésével, amelyet az ütköztetett felület felett 56 mm-ről engedtek el szabadesésben.

IK02
0,2 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 0,25 kg-os tárgy ütésével, amelyet az ütközött felület felett 80 mm-ről engedtek el szabadesésben.

IK03
0,35 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 0,25 kg-os tárgy ütésével, amelyet az ütközött felület felett 140 mm-ről engedtek el szabadesésben.

IK04
0,5 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 0,25 kg-os tárgy ütésével, amelyet 200 mm-ről engedtek el szabadesésben.

IK05
0,7 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 0,25 kg-os tárgy ütésével, amelyet az ütközött felület felett 280 mm-ről engedtek el szabadesésben.

IK06
1 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 0,25 kg-os tárgy ütésével, amelyet 400 mm-ről engedtek el szabadesésben.

IK07
2 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 0,5 kg-os tárgy ütésével, amelyet 400 mm-ről engedtek el szabadesésben.

IK08
5 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 1,7 kg-os tárgy ütésével, amelyet 300 mm-ről engedtek el szabadesésben.

IK09
10 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 5 kg-os tárgy ütésével, amelyet ly 200 mm-ről engedtek el szabadesésben.

IK10
20 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 5 kg-os tárgy ütésével, amelyet 400 mm-ről engedtek el szabadesésben.

Hogyan határozzák meg az IK minősítést?

A teszteket ellenőrzött környezetben a földi gravitációs erőben végzik, amelynek értéke 9,81m/s. A beállított súlyokat a kontroll magasságba emelik ahonnan szabadesésben a vizsgált tárgyra ejtik. Minden ütést háromszor ismételnek ugyanarra a pontra és a teszteket a burkolat több pontján is elvégzik, gyengeségeket keresve, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az IK besorolás az egész termékre érvényes, nem csak a keményebb pontokra.

Az IK besorolást egyes helyeken sokk rezisztencia (SHOCK RESISTANCE) néven említik.