Felület anyaga

Ez a cikk nem egy önálló, a különböző építőanyagokat részletesen bemutató cikk, csupán a tiplikről szóló egyik előző cikkünk kiegészítése. Célja, röviden bemutatni azokat az anyagokat amelyekkel egy tipli befúrása közben találkozhatunk.



A beton



Beton tömb

Beton tömb

A beton egy mesterségesen előállított kőszerű anyag, amely cement-adalékanyagok és víz keverékéből készül. A betont általában két fő csoportra osztják: normál és könnyű beton. A DIN 1045 szabvány írja le és jelölése C (concrete = beton) karakterből és két számjegyből áll.



A tömör égetett tégla



Tömör tégla

Tömör tégla

Régebben a falak építéséhez szinte kizárólag csak a kisméretű tömör téglát alkalmazták, sokáig csak ez az egyfajta égetett agyagtégla állt a rendelkezésére. A tömör téglából és a habarcsból készült falaknál, mivel a tégla nyomószilárdsága gyakran nagyobb, mint a habarcsé, ezért ha lehetséges a rögzítést mindig a téglában kell elvégezni. Ezeknek a szilárd tégláknak nincsenek üregeik és rendkívül jól ellenállnak a nyomásnak.

Ezek a téglák, minta fúrásakor vörös / narancssárga port eredményeznek.

Természetesen egy vakolt falon történő fúráskor nem minden esetben találjuk el a téglát, mivel az nem látható. Ha nem a téglába fúrtunk, hanem a téglák közötti habarcs anyagba, akkor a tipli még adhat tökéletes rögzítést, viszont ha a fúrás során részben a téglába részben pedig a habarcsba fúrunk és ezen két anyag szilárdsága különbözik, akkor szinte biztos, hogy nem tudunk megfelelő méretű lyukat kialakítani, ilyen esetekben a fúróhegy általában elcsúszik a puhább anyag irányába és a lyuk kitágul, deformálódik.

Ha a fal, vagy mennyezet anyag miatt, nem sikerül megfelelő lyukat fúrni és egy nagyobb tipli használata (nem lehetséges vagy az) sem oldja meg a problémát akkor sem kell elkeseredni, jöhetnek a folyékony tiplik vagy más néven kémiai tiplik, esetleg más kitöltőanyagok.



Az üreges tégla



Üreges tégla

Üreges tégla

Az üreges téglákat, néha sejttéglának, perforált téglának is nevezik, gyakran ugyanabból vagy nagyon hasonló összetételű anyagból készülnek mint a tömör téglák. Az üreges téglák, üregeik miatt nem ugyanolyan ellenállóak mint a sűrű szerkezetű szilárd téglák, tehát nem képesek felvenni akkora nyomást, de ezért cserébe hőszigetelő tulajdonságuk jobb, és fajsúlyuk kisebb. A minta fúrásakor a perforált tégla, világos-vörös / narancssárga port eredményez. Ezenkívül fúrás közben észrevehető, hogy az anyag üregekkel rendelkezik.



A gipszkarton



Gipszkarton

Gipszkarton

A fallemezek, a gipszkarton és a szálerősítésű gipszlemezek vékony, alacsony szilárdságú lemezek. A gipszkartont leggyakrabban fém profilrendszerre szerelik, de esetenként ez a tartószerkezet nem fémből, hanem valamilyen fa-lécből készül és egy ritkábban használt módszer amikor a gipszkartont vakolóanyag kiváltására használják és tartószerkezet nélkül egy erre kifejlesztett habarcsszerű gipsz alapú ragasztóval rögzítik a tégla- vagy betonfalra.

A minta fúrásakor a gipszkarton finom, fehér port eredményez. Ezenkívül fúráskor érezhető, hogy a lemez mögött (általában) üreg van.

Habár ez a cikk a tiplikről szóló cikkhez kapcsolódik és azért jött létre, hogy egy rövid listában felsoroljuk azokat az építőanyagokat amelyekkel egy tipli befúrása, alkalmával találkozhatunk és ilyen szempontból a gipszkartonok között nincs nagy különbség, de talán nem mindenki tudja, hogy hány különféle gipszakaraton létezik.

A gipszaknatorok legvékonyabb típusa a (6 milliméteres hajlítható és a) 9 milliméteres változat ezt általában olyan helyen alkalmazzák ahol nincs szükség nagy szilárdságú felületre, ilyenek például a mennyezetek. Egy 6-, vagy 9 milliméteres gipszkarton panelnél nem biztos, hogy a menetes tipli a legjobb választás.

A legvastagabb elterjedt gipszkarton 22 milliméter, természetesen egyes gyártók ennél vastagabb paneleket is készítenek.

A gyakorlatban legvalószínűbb, hogy 12 (12,5) milliméteres gipszkartonnal találkozunk.

A gipszkartonok, felszerelés előtt látható színe fontos tulajdonságot jelöl.

A hagyományos gipszkarton tört fehér színű, ez nem rendelkezik semmilyen különleges tulajdonsággal.

A piros felületű (halvány rózsaszín) gipszkarton fokozottan tűzálló.

A kék felületű (halvány kék / halvány lila) gipszkarton hangszigetelő tulajdonságú.

A zöld felületű (világos zöld) gipszkarton bizonyos fokig ellenáll a párás környezetnek és gombásodás gátló adalékkal készül.

Ezen kívül egyes gipszkarton lapok anyaguktól függetlenül egyéb kiegészítőkkel vagy módosításokkal készülnek. Ez alapján létezik gipszkarton lap amelynek hátoldalát egy alumínium fólia takar, más változatok hátoldala különböző vastagságú általában EPS (de létezik XPS) szigetelőanyagot tartalmaz, illetve van olyan visszhangcsökkentő (vagy utózengés csökkentő) gipszkarton lap amelyekben egymás mellett „rendszertelen” elhelyezésben különböző méretű furatok láthatóak. Ez utóbbi lap, természetesen nem teljesen lyukas, mivel a hátsó papír (karton) réteg egybefüggő.



Az üvegszálas cement lap



Üvegszálas cement lap

Üvegszálas cement lap

Az üvegszálas cement lap túlnyomó részben betonból áll és ezt erősítik az üvegszálak. Ezek a lapok a gipszkarton helyenkénti kiváltására kifejlesztett cement alapú, tehát beton lapok amelyek vastagsága általában 6-20mm között van, típustól függően. Az üvegszál erősítésű cement lapok teljesen vízállóak, tökéletes alternatívát nyújtanak a gipszkarton fürdőszobai felhasználása helyett.



A cementkötésű faforgácslap



Cementkötésű faforgácslap

Cementkötésű faforgácslap

Ez az anyag, tehát a cementkötésű faforgácslap bár hasonlít az üvegszálas cement laphoz de a két anyag tulajdonságai, különböznek. A lapok túlnyomó részben faforgácsot tartalmaznak amit kevés beton rögzít.

Ezek a lapok is a gipszkarton, valamint az OSB lapok helyenkénti kiváltására kifejlesztett termékek, vastagságukat tekintve általában 12-30mm között vannak, típustól függően. A lapok alacsony betontartalmuk miatt könnyebbek mint az üvegszálas cement lapok, ezáltal olcsóbbak és szállításuk egyszerűbb.



Az OSB lap



OSB

OSB - Oriented Strand Board

Az OSB elnevezés az angol Oriented Strand Board szó rövidítése, amely Irányított szálelrendezésű lapot jelent. Egy három rétegű préselt faforgácslap. Vastagságát tekintve 6-22mm között több változatban is elérhető. Jól szegezhető, csavarozható. Felhasználási területe széles köszönhetően annak, hogy az OSB-1 olcsóbb ragasztóval lazább szerkezettel készül, míg az OSB-4 jó nedvességtűrő tulajdonságokkal rendelkezik és a nagy szilárdságú építőelemek kategóriájába sorolandó.

Természetesen a négy standard változaton felül egyes gyártók extra tulajdonságokkal is készítenek OSB lapokat, ilyenek a tűzálló anyagokkal impregnált lapok, vagy a felület-csiszolt lapok, de léteznek mind a négy oldalon nútféderes OSB lapok is.



A rétegelt lemez



Rétegelt lemez

Rétegelt lemez

A rétegelt lemez páratlan számú az egymás mellett lévő rétegek egymáshoz képest 90 elfordított tehát egymásra merőleges szálirányú hámozott furnérrétegből felépített falemez.

A rétegeket (régebben) enyvvel, vagy műgyantával ragasztják össze.

A rétegelt lemez a feldolgozott falemezek egyik legerősebb, legellenállóbb változata. Mint ahogyan más faalapanyagú lemezek, így a rétegelt lemez is több változatban kerül gyártásra – forgalomba, ilyenek a csúszásgátló felületű-, fokozattan tűzálló-, fokozottan vízálló rétegelt lemezek.