Érintésvédelemi osztályok



Az elektromos készülékek a modern világ elengedhetetlen részei. Mindennapi rutinunkban szinte észre sem vesszük, de sokunk majdnem állandó kapcsolatban lehet olyan elektromos berendezésekkel amelyek a 230 Voltos hálózatra vannak csatlakoztatva. Az elektromos berendezések számos változatát használjuk a minél magasabb komfort elérése érdekében.

A reggeli ébredés után egymás után használunk olyan eszközöket amelyek elektromos árammal működnek, közvetlenül az első lehet a villanykapcsoló azt követheti a kávé vagy teafőző, a kenyérpirító a hálózati töltőre csatlakoztatott mobiltelefon, a laptop, a konyhai vagy fürdőszobai elektromos vízmelegítő és a sort folytathatnánk a lakásban fellelhető további elektromos berendezésekkel.

A villamos energia potenciális veszélyei miatt a készülékeket a gyártóknak a megfelelő tervezést követően ellenőrizni és tesztelni kell és ezt egy egységes szabványban leírtak alapján besorolni különböző kategóriákba, hogy azok használata közben a felhasználókat ne érje sérülés.

A fentebb felsorolt elektromos árammal működő különböző eszközök mind-mind valamilyen a szabványokban leírt érintésvédelmi szinttel ellátott berendezések. Itt el is érkeztünk cikkünk címadó kifejezéséhez, az érintésvédelemhez.

Mit jelent az érintésvédelem?


Az érintésvédelem az elektromos áramütéses balesetek elleni védelem, amely az egyes berendezések burkolatának érintésekor megakadályozza, hogy az adott személyt súlyos áramütés érje.

Érintésvédelem Érintésvédelem - ábra



Természetesen a teljes védelem nem csak az adott eszközben kell, hogy megfelelő legyen, mivel az 1-es szintű érintésvédelemmel ellátott eszközök földelt (védővezetővel ellátott) általában fém burkolatú elektromos berendezések.

Az teljes érintésvédelem tehát kiterjed a megfelelő védővezetővel ellátott elektromos hálózatra. Fontos, hogy ha egy I-es érintésvédelmi osztályba sorolt elektromos berendezést üzemeltetünk, legyen az akár egy vasaló, kenyérpirító vagy más dugaljba csatlakoztatható eszköz akkor a dugalj (konnektor) minden esetben védővezetővel ellátott típus legyen és amennyiben hosszabbító használatára van szükség akkor csak védővezetővel ellátott modellt szabad használni.

További védelem a megszakítók (MCB) és az azok dobozában felszerelt Fi relé, vagy más néven ÁVK (RCD), de ezzel az eszközzel részletesen egy másik cikkben foglalkozunk.

Térjünk vissza az érintésvédelmi osztályokra. A kialakított megoldások alapján sorolják I., II. valamint III. érintésvédelmi osztályba az elektromos készülékeket. Az alábbi kép tartalmazza ennek a három osztálynak a szabványos jelölési ábráját.

Érintésvédelmi osztályok Érintésvédelmi osztályok: I, II, III.



I. Osztály


Az I. osztályba sorolt készülékek általában fém burkolatúak és minden esetben három-eres vezetékkel csatlakoznak az elektromos hálózatra. A működéshez elengedhetetlen Fázis (L) és Null (N) vezetőn kívül egy zöld-sárga színű vezetéket is kaptak.

I érintésvédelmi osztály I. érintésvédelmi osztály



Az I. osztályú készülékekre példák a hűtőszekrények, mikrohullámú sütők, vízforralók, vasalók és kenyérpirítók.

II. Osztály


A II. Osztályú készülékek általában műanyag borítással rendelkeznek. A pontos azonosítás egyetlen módja, ha a készülék burkolatán a II. vérintésvédelmi osztály jelölésére szolgáló szimbólum feltüntetésre került.

II érintésvédelmi osztály II. érintésvédelmi osztály



A II. Osztályba sorolható készülékekre példa a hajszárító, DVD-lejátszó, televízió, számítógép és fénymásoló.

A II. Osztályú készülékek két rétegű szigeteléssel rendelkeznek. Mint az I. osztályú készülékek esetében, belső műanyag-szigetelésű kötések - csatlakozók biztosítják az alapszigetelést. A hozzáadott szigetelőréteg egy külső műanyag burkolat, amely biztonsági védelmet nyújt. A kettős szigetelés miatt nincs szükség földelő csatlakozásra.

III. Osztály


A III. Osztályú készülékere gyakori példák: a laptopok, mobiltelefonok és más alacsony feszültségről üzemelő gyerekjátékok.

III érintésvédelmi osztály III. érintésvédelmi osztály

A III. Osztályú készülékek leválasztó transzformátort használnak. A transzformátor két külön tekerccsel rendelkezik, az úgynevezett primer-tekercsel, amely az áramforráshoz csatlakozik, és a szekunder-tekercsel amely a készülékhez, a tulajdonképpeni fogyasztóhoz van csatlakoztatva. Mindkét tekercs egy közös zárt mágneses áramkör ellentétes oldalára van tekerve, az úgynevezett vasmag köré. A tekercsek galvanikusan nincsenek egymással kapcsolatban.