Az IK törésállóság

A fényforrás választásakor több szempontot is figyelembe kell venni. A felhasználási terület függvényében először a teljesítményt szoktuk megnézni, esetenként fogyasztás szempontjából, tehát Watt-ban megadott értéket nézünk máskor leadott fényáram szempontjából választunk, tehát a feltüntet Lumen értéket figyeljük. Természetesen a két érték összefügg de nem azonos, mivel régebbi fényforrások esetén nagyobb a fogyasztás kisebb a leadott fényáram, az újabb termékeknél viszont ez fordítva van, tehát egyre kisebb fogyasztás és egyre nagyobb fényáram ja jellemző.

LED fényforrások



LED fényforrások

Na de lássuk mire is kell odafigyelni egy izzó típusú fényforrás vásárlása esetén.

1. A fényáram. Vizsgáljuk meg, hogy az adott helyen milyen megvilágításra lesz szükségünk és annak függvényében válasszunk megfelelő fényáramú terméket.

2. A fényforrás fejelése. Izzó típusú fényforrásoknál fontos, hogy ellenőrizzük annak fejelését vagy foglalat típusát méretét, hogy például E27, vagy E14, G9, stb.

3. A bura mérete. Ellenőrizzük a fényforrás buraméretét, hogy mi az ami befér a lámpatestbe. Izzó típusú fényforrások esetén a bura típusa lehet például, A60 ami a hagyományos hő-izzok leggyakoribb változata, de lehet T37 ami egy vékonyabb csőszerű fényforrás.

4. A működési feszültség. Ellenőrizzük a működési feszültséget, mert a fent már említett E27 izzótípusú fényforrásnak a leggyakrabban 230Voltos változatát használjuk, de alagsorokban, pincékben, illetve egyes napelemes rendszerek esetén 24Voltos típusra van szükség.

5. A színhőmérséklet. Válasszuk ki a nekünk legmegfelelőbb színhőmérsékletet ami lehet extra meleg fehér 2200 Kelvin, meleg fehér 2800-3000 Kelvin, lehet természetes vagy más néven neutrális fehér vagyis 4000-4500 Kelvin, hideg fehér 6000-6400 Kelvin vagy esetenként egyszínű színes vagy RGB fényforrás.

6. A sugárzási szög. Ha egy olyan lámpatestben szeretnénk használni a fényforrást amelyik a mennyezet felé mutat akkor ajánlott nagyobb sugárzási szögű fényforrást választani, például 300°, hogy ne csak egy szűk sugárban világítsuk meg a plafont, viszont ha egy irányított fényt szeretnénk, akkor lehet jobb döntés egy kisebb sugárzási szögű fényforrás, például valamilyen 30°, 45° vagy 60°.

7. A színvisszaadási index. Fontos, hogy a fényforrás használatakor a színek valósághűek legyenek? Válasszunk olyan fényforrást amelyiknek magas a színvisszaadási indexe tehát a CRI értéke 90 fölötti. Ezt beltéri világítás esetén érdemes lehet figyelembe venni, viszont ha egy kültéri lámpába keresünk fényforrást akkor fölösleges a magasabb CRI érték miatt a nagyobb költség, tehát a drágább termék.

8. A fényerőszabályozhatóság. A felhasználás helyén nem csak hagyományos fali kapcsoló van felszerelve hanem valamilyen fényerőszabályzó? Akkor fontos hogy olyan terméket válasszunk ami fényerőszabályzásra alkalmas, ellenkező esetben a ha dimmerrel nem kompatibilis fényforrást próbálunk szabályozni az nem fog megfelelően működni és villogást, fura hangokat, zúgást tapasztalhatunk.

9. Az esztétikai megjelenés. Válasszuk ki, hogy milyen esztétikai megjelenést várunk az adott fényfoa

Mit jelöl az IK paraméter?



Az IK besorolás az angol Impact Kinetic rövidítése, egy olyan jelölés amely megadja az elektromos berendezések burkolatainak a külső mechanikai behatásokkal szembeni védettségét. Minél magasabb ez a számérték, annál nagyobb a burkolat fizikai behatásokkal szembeni védelme.


Az IK minősítés fontos tényező a LED-világítás megválasztásakor, a megfelelő besorolású fényforrásokat amelyet fel lehet szerelni olyan területre, amely durva környezetnek, vandalizmus kísérletnek vagy más hatásnak lehetnek kitéve, de valósághoz az is hozzátartozik, hogy az IK jelöléssel a cikk írásának ideje alatt még csak professzionális világítótestek csomagolásain találkozhatunk, de fontos hogy tudjuk mit is jelent ez a jelölés, mivel egy világítótest árát nagymértékben befolyásolhatja a burkolatának mechanikai védelmi szintje.

Esés és törésállóság teszt

Esés és törésállóság teszt

Ha egy elektromos berendezést, legyen az akár világítótest, akár egy videokamera vagy mobiltelefon megfelelően magas IK mechanikai védelmet biztosító burkolattal gyártanak, akkor annak felhasználási területe jóval tágabb mint egy hagyományos alacsony IK besorolású vagy besorolással nem rendelkező olcsóbb terméknek a felhasználási lehetősége.

Számos gyártó alkalmaz különféle esés vagy ütésteszteket, ezeket sokszor magyar nyelven is drop-teszteknek nevezik, de amennyiben ezt nem egy meghatározott szabvány szerint értékelik, akkor két különböző gyártó hasonló vagy közel azonos terméke sem hasonlítható össze hiszen azokat különböző paraméterekkel és vizsgálati módszerekkel elellenőrizték.

A gyártók saját drop-tesztjeik nem rendelkeznek szabványos normákkal ezért pontosságuk ellenére sem adnak tiszta összehasonlítható eredményt a mechanikai behatások ellenállóságával szemben.

IK03 mechanikai védelemi szint

IK03 mechanikai védelemi szint

Az európai EN 62262 szabvány és annak nemzetközi megfelelője az IEC 62262 (2002) hivatott leírni az IK minősítést vagyis a szabványosított Impact Protection-t az elektromos berendezések burkolatainak külső mechanikai behatásokkal szembeni védettségi szintjét. Segítségével meghatározható egy zárt kamra milyen szinten képes megvédeni tartalmát a külső mechanikai hatásoktól. Az IK-kódot eredetileg a BS EN 50102 (1995) európai szabvány írta le, majd később ennek módosítása (1998) szolgált az egységes mechanikai védelem pontos meghatározására. Miután 2002-ben nemzetközi szabványként elfogadták, az európai szabványt EN 62262-re számozták.

Az IK-kód megjelenése előtt a harmadik számot időnként hozzáadták a szorosan kapcsolódó IP-kódhoz amely a por és víz elleni védelmet jelöli, így jelölték az ütésvédelem szintjét. Ennek a rendszernek a nem szabványos használata volt az egyik tényező, amely a szabvány kifejlesztéséhez vezetett, amely külön két számkóddal különbözteti meg a régi, eltérő rendszerektől.

Az IK jelölés segíti a termékek besorolását a kinetikus energiával szembeni rezisztencia alapján, míg az EN 62262 meghatározza a burkolatok felszerelésének módját a tesztek elvégzésekor, az érvényes légköri körülményeket, az ütések számát és azok egyenletes értékét, a különféle típusú kalapácsok méretét, anyagát, amelynek célja a szükséges energiaszintek előállítása.

Az IK védelmi besorolásrendszer



Az IK-t követõ számoknak konkrét jelentése van, a besorolásrendszer tizenegy pontban határozza meg a készülékek burkolatainak mechanikai sérülésekkel szembeni védettségét. A lista 0-tól 10-ig terjed, nagyobb számmal jelölve egy robusztusabb terméket, amely képes fenntartani a biztonságot nagyobb energiahatások esetén is.


IK00

Nem védett.


IK01

0,14 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 0,25 kg-os tárgy ütésével, amelyet az ütköztetett felület felett 56 mm-ről engedtek el szabadesésben.


IK02

0,2 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 0,25 kg-os tárgy ütésével, amelyet az ütközött felület felett 80 mm-ről engedtek el szabadesésben.


IK03

0,35 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 0,25 kg-os tárgy ütésével, amelyet az ütközött felület felett 140 mm-ről engedtek el szabadesésben.


IK04

0,5 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 0,25 kg-os tárgy ütésével, amelyet 200 mm-ről engedtek el szabadesésben.


IK05

0,7 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 0,25 kg-os tárgy ütésével, amelyet az ütközött felület felett 280 mm-ről engedtek el szabadesésben.


IK06

1 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 0,25 kg-os tárgy ütésével, amelyet 400 mm-ről engedtek el szabadesésben.


IK07

2 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 0,5 kg-os tárgy ütésével, amelyet 400 mm-ről engedtek el szabadesésben.


IK08

5 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 1,7 kg-os tárgy ütésével, amelyet 300 mm-ről engedtek el szabadesésben.


IK09

10 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 5 kg-os tárgy ütésével, amelyet ly 200 mm-ről engedtek el szabadesésben.


IK10

20 joule ütés ellen védett. Ez megegyezik egy 5 kg-os tárgy ütésével, amelyet 400 mm-ről engedtek el szabadesésben.


Hogyan határozzák meg az IK minősítést?



A teszteket ellenőrzött környezetben a földi gravitációs erőben végzik, amelynek értéke 9,81m/s. A beállított súlyokat a kontroll magasságba emelik ahonnan szabadesésben a vizsgált tárgyra ejtik. Minden ütést háromszor ismételnek ugyanarra a pontra és a teszteket a burkolat több pontján is elvégzik, gyengeségeket keresve, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az IK besorolás az egész termékre érvényes, nem csak a keményebb pontokra.


Az IK besorolást egyes helyeken sokk rezisztencia (SHOCK RESISTANCE) néven említik.

rrástól, tehát, hogy filament LED fényforrást szeretnénk színezett vagy színtelen üvegburával, vagy fehér műanyag burkolatú SMD LED fényforrást.

10. Extra tulajdonságok. Amennyiben extra igényeink vannak, akkor kereshetünk SMART fényforrást amely, amely mobiltelefonnal vezérelhető, Wifi és/vagy internet kapcsolaton keresztül, esetleg Bluetooth vezérlésűt vagy amelyikhez a gyártó távirányítót mellékel vagy olyat amelyik színhőmérséklet vagy fényerőváltoztatásra képes csupán a falikapcsoló gyors ki be kapcsolásának hatására.

11. További funkciók. Az izzótípusú fényforrásokból már olyat is találhatunk amelyek beépített mozgásérzékelővel vagy/és alkonykapcsolóval vannak szerelve. Természetesen ezeknél a termékeknél általában nincs lehetőségünk a mozgásérzékelő irányának, vagy érzékenységének beállítására, illetve az alkonykapcsolós változatnál sem szabályozható, hogy milyen minimális fényerőnél kapcsoljon be, de a gyártó által beállított paraméterek megfelelnek a legtöbb felhasználási mód esetén.

A fentebbi felsorolás lehet nem teljes de egy fényforrás vásárlása során szükséges legfontosabb paramétereket tartalmazza és a sorrend sem kritikus, tehát, ha valaki már pontosan tudja, hogy borostyánszínű üvegburás filament fényforrást szeretne akkor számára ez lesz az első paraméter ami alapján már ki is hullanak a választás rostáján a más technológiájú fényforrások.

Az izzó típusú fényforrások kétség kívül a legrégebbi elfogadott világítótest szabvány részét képezik, amely Thomas Alva Edison nevéhez kapcsolódik, ugyanis a fényforrások felfedezése mellett azoknak szabványosításában is fontos szereplő volt.

Edison az első szabványosított menettel ellátott hőizzókat 1880-ban szabadalmaztatta, így már jóval több mint száz éve használjuk ezeket a fényforrásfoglalatokat és a hozzájuk tartozó megfelelő fejelésű izzókat, előbb grafitszálas hőizzóként, majd volfrámszálas izzóként később halogének, kompaktfénycsövek kapták ezt a fejelést, most pedig a LED lassan kiszorítja az össze eddigi technológiát, de az izzó forma még sokáig megmarad.

Akármennyi változáson is mentek át a fényforrások, a leggyakoribb fejelés és foglalat páros még mind a mai napig az E27 típus, köszönhetően praktikus jellegének.